Bízd Újra Életed Krisztusra!

„Ne ijedjetek meg, és ne féljetek tőlük! Istenetek az ÚR, aki előttetek jár, harcolni fog értetek éppúgy, ahogyan Egyiptomban tette veletek, szemetek láttára. A pusztában is láttad, hogy úgy vitt téged Istened, az ÚR, ahogyan fiát viszi az ember…” (5 Mózes 1, 29-31)

Ezzel az igével kívánok Mindenkinek áldásokban gazdag,

Krisztusben gyökerező Újesztendőt!

Kis karácsonyi pillanatképek - I.

Dözi és én...


Elkapott pillanat

Keresztapu eteti kis keresztlányát:)))

Ünnep előtt-ünnep után...

Amint látható, még mindig nincs időm arra, hogy leüljek a gép elé. Folyton vendégeket várunk, a templomban gázt szerelnek, és még ma-holnap is látogatunk. Közben itthon hétmérföldes kupi, tegnap egy részét este sikerült összeraknom, de ez vajmi kevés, az ülepítőből iszonyú szag jön felfelé a ürdőszobába és a wcbe, úgyhogy ez mindjárt el is rontja minden igyekezetemet. Az orrom pedig megint eldugult, úgyhogy még ez is. Olyan jó lenne nyugodtan, ölbe tett kezekkel üldögélni, de nem lehet, kezd kicsit "sok" lenni az ünnepekből...
A karácsony idén végre gyönyörű volt, családban és gyülekezetben egyaránt... A templomi műsorok nagyon jól sikerültek, bár igaz, hog nagyon sokat is készültünk rájuk. A fiatalok vetítése korszakalkotó volt gyülekezetünk életében, kimondottan színvonalas, keresztyén könnyűzenére készített előadásuk sokak szemébe csalt könnyeket. Rögtönzött kis zenekarunk első bizonyságtétele is szépen sikerült.
Most senki nem neheztelt senkire, nem keverte a kevernivalót, mint az elmúlt években, igazi, békés karácsonyt ünnepelhettünk, végre átélhettünk valamit a csodából, mellyel Isten ma is meglátogat mindannyiunkat. Az elmúlt időszakban nagyon komoly krízisen ment át gyülekezetünk, nehéz volt felállni belőle, de ez az ünnep is bizonyította, hgy egymás és Isten kezét fogva minden sikerülhet! (Kis, "saját" gyülekezetemről meg csak annyit, hogy olyan tündériek voltak szenteste, hogy nincs rá szó:)))
És most már az új esztendőre készülünk. Azt hiszem, jó lenne szilveszter este leengedni, "bulizni" kicsikét. A sok komoly és felelősségteljes munka után - előtt kicsit "fiatalnak" lenni - de most már tényleg....
"Mert megérdemeljük". (Remélem:)))

Vasárnap fekete-fehérben - egy csodálatos karácsony...

Most beszéljenek helyettem a képek... Aztán majd holnap én jövök:)))

Áldott, békés Karácsonyt!

Van egy kis lemaradásom: mindenkinek áldott Karácsonyt kívánok! Nekünk ilyenkor nagyon sok munkánk van, de talán hétfőn már kicsit szabadabb leszek, és akkor jövök újra a karácsonyi élménybeszámolómmal:)))

Áldások és remények...

Látogatok.

Ez az egyik fontos karácsonyi programom. Idős és beteg emberekhez megyek ilyenkor jó szóval, örömhírrel, kis csomaggal, szeretettel. Hiszen ők már nem tudnak eljönni a templomba, ezért kell a "templomnak" elmenni Hozzájuk!

Rengeteg áldás van ezekben a találkozásokban. Nekem ezzel kezdődik a karácsony minden évben. Hálával és örömmel.

Az újságban még nem jutottam előbbre. Hivatalos ügyek, próbák, és egyéb, pl. fennt írt lelkészi teendőim közt még a családunkra is kevés idő marad. Nagyon igyekszem, hogy a gyerekeim ne csak az éppen távozó anya sziluettjét lássák, hanem engem is. Jó lenne több türelem, több idő, több szeretet... Bízom abban, hogy Isten megadja ezt számomra.

(Közben a gyülekezet fiataljainak egy része fantasztikus vetítést készített karácsony estére. Egy másik fiatallal zenélni fogunk I. nap, ma próbálunk. Köszönöm Őket, Istenem!)

Lelkészcsaládokban a sok ünnepi teendő közt sokszor "elhanyagolódik" a család. Olyan jó lenne egyszer azt érezni, hogy mindenhová "elég" jutott belőlem...

Téli pillanatok

Most már kicsit regenerálódtunk Dambicica éjjeli 40,5 fokos lázas rémálma után, azóta (és azelőtt sem) nem lázasodott be, fogalmunk sincs, hogy mi volt, reszketve kiabált, hogy mindenütt fekete kígyókat lát. Iszonytos volt. Bálintnak volt 1x komoly lázgörcse, de ilyen rémálmos lázban még nem volt gyakorlatunk...

Ezeket a képeket nagyrészben tegnap fényképeztem.

Minket nagyon szeret az Isten...

Ez volt a régi kazán gázlángja alatt az irodában.
És nekem soha senki nem hitte el, hogy füstszagot érzek...

No comment.

Sikerült!

Hálás vagyok, mert a tegnapi nap folyamán a kiterjedt családunk számára sikerült ajándékokat vennem. Kedves kis apróságokat, de mindenkinek valami szépet, aminek örülhet. Már csak mi magunk "vagyunk vissza". Tudom én, hogy a Karácsony nem az ajándékozásról szól, nekem legalábbis nem, de a gyerekek számára bizony ez sem egy utolsó szempont. Hónapok óta "kinézték", hogy mit szeretnének, a 2 fiú kívánsága teljesítve (nálunk a Lego a sztár), a két kislányéval némi elakadás van, mert Anna kiszemeltjét sehol sem lehetett kapni (3 közeli városban néztük), de most kitaláltunk egy újat, szerintem ez még hasznosabb is. Bözsike pedig... Mit is lehetne venni, adni egy 16 hónapos boldog és elégedett kis Pocoknak, ami már ne lenne itthon? Serényen gondolkozom, bár szerintem a legnagyobb örömet úgyis a csomagbontogatás jelenti majd a Számára. tehát 100 szónak is egy a vége, 2 napon belül el kell rendeznünk ezeket a dolgokat, mert aztán elkezdődik a "karácsonyi hajtás" és akkor már nem lesz arra időm, hogy inspirált és szép ajándékokon gondolkodjam.

Közben természetesen készülünk 2 gyülekezeti "műsorral, és kb. 35 idős ember várja a karácsonyi lelkészi látogatást, ami többnyire az én reszortom. Pénteken szeretnék elindulni kis csomagokkal és jó hírrel, és ha lehet, hétfőig a fele társaságot végiglátogatom. Ilyenkor bejelentés nélkül megyünk, kis időre, kicsit beszélgetni, együtt örülni a főképp magányos idős reformátusokhoz. Bár be kell vallanom, hogy nagyon fárasztó program ez néha, család és egyéb munka mellett, de sokat lehet belőle gazdagodni lelkileg!

Még egy gyülekezeti újság is várja a szerkesztést, ezt péntekig kellene elvégeznem (igen, ez is rám vár). Ha valakinek esetleg akadna Olvasóim közül szép adventi elmélkedése, szívesen várom!

Ma szerelik be délután az új kazánt, nagyon kiváncsi vagyok rá, bár szerintem így, feljavított állapotában a régi is bírná, de így döntött a presbitérium. Ez már egy korszerű beltéri alkalmatosság lesz, jönnek a kéményseprők is, adja Isten, hogy kazángondjaink egy időre megszünjenek!!!

Szóval, ezen a Parókián (is) zajlik az élet. de mégis, szép ez így. Legalábbis én nagyon élvezem ilyenkor, hogy minden megéled!!! Milyen jó lenne, ha lélekben is minél több ember "felébredhetne"! Tegnap "felvillanyoztam" a ház előtt álló kis fenyőfát, ez is hirdeti, hogy mi már készülünk a Karácsonyra. Sajnálom néha, hogy sütni és csodadíszek gyártására nincs időm, de Isten kárpótol mindezért az elvégzett munka jó érzésével. És remélem, a Családunkra is lesz azért időnk az Ünnepben...

(Ja, ez csak zárójelben, alakul a diétám, és szerintem már kicsikét látszik is!!!)

Vasárnap fekete-fehérben

Csalás és ámítás: igen, ezek tavalyi képek. S bár néhány napja azt fejtegettem, hogy nem hiányzik nekem a hóesés, mégis ma, amikor apró pelyhecskékben hullani kezdett és láttam gyermekeim csillogó szemét, azt kívántam, bárcsak majd ilyen szép lenne, mint egy éve...

"Evangéliumok" - azaz: örömhírek:)))

Előszöris: tegnap és ma is be tudtam menni a templomba az evangélizációra. Nagyon köszönöm, Uram!

Másodszor: már egész jól vagyunk, bár most hasmenés tizedeli a családot, de ez kibírható.

És a legújabb örömhír: Anna egy véletlen (?) folyamán megszerelte a számítógépünk cd lejátszóját. És nem számít, hogy eddig irgalmatlan pénzeket dobtunk ki adatkulcsokra (van itthon vagy 20 gigányi, hehe) , most végre működik, úgyhogy fel is tettem az összes újonnan szerzett keresztyén cd-met, és ezt azt jeleni, hogy az Úr kegyelméből sikerül megrendezni úgy a karácsonyi műsort, ahogy szeretném!!!! És lehet, hogy holnapra ismét rossz lesz, de a zenék a gépen vannak!!!!!!! SDG!

Úgyhogy hálából:

...

"Uram mindenre gondolsz

Kezedben megnyugszom én

A világ szélétől a szívem mélyéig

Kérlek, kegyelmed áraszd szét!

.

Uram, te vagy a célom

Csak szólj, és indulok

Ezrek lássák meg dicsőséged,

Ahogy szereteted ragyog!

.

Szaladok hozzád én,

igazságod megvéd

Nem erővel, nem hatalommal,

Csak a Szentlélek által

.

Futok az új cél felé

Ott leszel, vársz rég

Taníts, hogy hűen fussak Uram feléd!"

Fésületlen összegzés

Hát, kérem alássan, gyógyulgatunk, tegnap már koncerten is voltunk, Anna első igazi furulyás fellépésén. Nagyon ügyes volt a Kiscsaj, rettenetesen izgult, de hibátlanul vette az akadályt! Büszke vagyok rá!
Amúgy azért nem írok túl sűrűn, mert egész héten itthon van mindenki, teljes a felfordulás minden szinten, állandó az ordítozás, gyakori a veszekedés, és egyszerűen nem jutok el odáig többnyire, hogy néhány perc "szabadságot" vegyek ki magamnak. Ma este kezdődik az adventi evangélizáció, sajnos, gondolom, nem fogok tudni bejutni a templomba... Talán majd vasárnap...
Holnap szeretnék a takarításon túl díszítgetni is kicsit, mert ez eddig elmaradt, vagy kicsit jó lenne kimozdulni délelőtt, szép időt szeretnék!!!
(És sajnos én azok közé tartozom, akik nem várják a havat, vagy ha jön is, karácsonyra ne legyen, majd utána jöhet... Mi ünnepekben folyton autóban ülünk, megyünk egyik helyről a másikra Igét hirdetni, örömhírt vinni... A 3/4 család lelkészekből áll, ilyenkor mindenki abban reménykedik, hogy nem lesz se jég, se hó, se egyéb... Volt már karácsony, amikor tele volt téglákkal az autó csomagtartója, hogy "lesúlyozza a papot" (meg a kocsit) a jeges úton...)

Azért álmodom ám havas karácsonyokról... De akkor nem vagyok lelkész... Csak ülünk azurammal a kandalló előtt, körülöttünk rend és nyugalom, lágy zene szól, jólfésült, tiszta és csendes gyerekek vesznek körül, finom illatok és italok, ínycsiklandó étkek. Mint egy ámerikai karácsonyi giccsfilmben.

Hopp, de se kandalló, a lakásban kupi, a gyerekek koszosak és tombolnak, azuram órát tart, zene helyett Bözsi bömböl.

Bár igaz, hogy még nincs karácsony, de jó eséllyel akkorra sem lesz giccsfilm az életünk...

Viszont lesz néhány istentisztelet, csillogó szemek, nagy gyülekezet, egyszerű öröm és egyszerű vacsora, de együtt.

Úgyhogy inkább maradok a valóságban.


Ha lehet, hó nélkül...

Beteg...

...az egész család. Úgyhogy egyenlőre nem oltunk. Pláne, hogy nem is tudjuk, mit kaptunk el? Lehet, hogy a rettegettet (a tünetek stimmelnek mindenesetre). 4 gyerekből 3 antibiotikumot kapott. Mindenki döglődik. Még a Férjem tartja magát a legjobban. Ő csak köhög. És persze és vagyok a legpocsékabbul, de mindezek mellett végzem a házimunkát, amikor láztalan vagyok (ez pedig elég ritkán van...) Ez van.

Remélem, hamarosan jobban leszünk. Péntektől kezdődik az evangélizáció és a karácsonyi műsost is véglegesítenem kellene. De egyenlőre nem megy...

Indítsuk jól a hetet - "Zene füleimnek..."

...

Ezennel elkezdem ezt az új kezdeményezést, be lehet szállni bárkinek!

Ti is tegyetek fel egy jó, hétindító muzsikát!!! Banner készül:)))

...

(A film címe: Stepmom - Édesek és Mostohák. Aki nem látta, szánjon rá egy kis időt, megéri!!!)

...

Mindenkinek áldott, szép, adventi örömökkel teljes hetet kíván a "Parókia Népe":)))

Vasárnap fekete-fehérben: Hanván jártunk...

"...Harangoznak... menjünk az Úr házába!

Oh hívek, jertek, jertek el!

A jobb élet előérzelme hat meg,

Ha sok nép együtt énekel;

Arany tenger van a mennyégben,

Szent tengere az énekeknek;

Arany patak mi énekünk,

Rengő hullámai velünk

Mennybe folynak, mennybe sietnek..."

Tompa Mihály

Adventi fogadalom:)))

Ma reggel megvilágosodtam:))) No, nem volt ez minden előzmény nélkül, mert egy ideje már gyötört a kétség bizonyos dolgokkal kapcsolatban. Mindenesetre egy szépen átaludt, nyugodt éjszaka után, gyermekeim szortyogó orrát elnézegetve, belémhasított a döntés, hogy beoltatom magunkat. És valószínüleg a magyar vakcinával, miután itt még nincs semmi, csupán némi homályos utalás arra, hogy soviniszta vezetőink talán rendelnek a franciából (nem, nem jó nekik a magyar, kilógott a lóláb...)
Tudni kell rólunk, hogy eleve oltás és antibiotikum-ellenesek vagyunk. Főképp a férjem. De az utóbbi időben történt egy-két dolog, ami alapján úgy döntöttünk, hogy inkább nem szeretnék senkit lélegeztetőgépen látni a családból...
Remélem, bölcs döntést hoztunk. Annyi mindent lehet olvasni...

A másik egetrendegtő döntésem, hogy megpróbálok megszabadulni az életemre ránehezedő 6-8 kilótól, mi főképp a lelkemet keseríti meg:))) Úgyhogy becses fogadalmam része, hogy mától beszüntetem egy időre - karácsonyig egyenlőre!!! - a kenyér, a tészták és az édesség evését és megpróbálok eleve több zöldséggel és gyümölccsel élni. És bár adventben ez az édesség és tésztamegvonás kissé necces dolog, de a célért most képes vagyok feláldozni magam. És ezt azért osztottam meg Veletek is, hogy tartsam magam az elképzelésemhez, mert egyébként elég lusta vagyok betartani a fogadalmaimat. Viszont, ha Ti is bíztattok, menni fog:)))

De azért before-after képeket nem teszek fel!!!:)))

Bözs' és a nagyok:)))